Futásgazdaságosság kalkulátor

Erről a kalkulátorról

A futásgazdaságosság azt méri, mennyi oxigént fogyaszt egy futó egy adott szubmaximális tempó fenntartásához, testtömeg-kilogrammonkénti és kilométerenkénti (vagy az adott sebességen percenkénti) oxigénmilliliterben kifejezve — lényegében egy fogyasztási besorolás a futáshoz, amely különbözik a VO2max-tól, hiszen az az oxigénfelvétel felső határát méri, nem azt, milyen hatékonyan használja fel a szervezet ezt az oxigént versenytempóban. Két futó VO2max-értéke lehet azonos, versenyteljesítményük mégis nagyon eltérő, ha az egyiküknek érdemben jobb a futásgazdaságossága, mivel a gazdaságosabb futó kevesebb oxigént — és így kevesebb energiát — éget el ugyanannak a tempónak a tartásához.

A terheléses élettannal foglalkozó szakemberek és az állóképességi edzők a futásgazdaságosságot a VO2max és a laktátküszöb mellett a hosszútávfutó-teljesítményt magyarázó három klasszikus pillér egyikeként kezelik, és ez a fő oka annak, hogy az olyan edzéselemek, mint az erőmunka, a futótechnikai gyakorlatok és a nagy volumenű könnyű futás, még azoknak a sportolóknak is számítanak, akiknek a VO2max-a már a genetikai plafonja közelében jár — a gazdaságosság ugyanis évekig tartó edzéssel tovább javítható. Legközvetlenebbül futópados gázcserés vizsgálattal mérhető, de ismert VO2-ból és tempóból is megbecsülhető.

Ez a kalkulátor az oxigénfogyasztását (VO2) és a futósebességét veszi alapul, és megadja a futásgazdaságossági értékét, valamint azt, mit jelez ez a futáshatékonyságáról.