Maximális pulzus kalkulátor

Erről a kalkulátorról

A maximális pulzus felügyelt terheléses vizsgálat nélkül nem mérhető biztonságosan, ezért általában életkor alapú képlettel becsülik, és több versengő képlet is létezik, mert eltérő vizsgálati populációkból származnak: a klasszikus Fox-képlet (220 − age) a legrégebbi és legegyszerűbb, de idősebb felnőtteknél hajlamos túlbecsülni a maximális pulzust; a nagy metaanalízisből származó Tanaka-képletet (208 − 0.7 × age) széles korosztályban általában pontosabbnak tartják; a Gulati-képletet (206 − 0.88 × age) pedig kifejezetten nőkön végzett vizsgálat alapján dolgozták ki, és jobban illeszkedik a női élettanhoz, mint a másik kettő.

A maximális pulzus az az alap, amelyre a pulzusalapú edzészónák épülnek — az edzők, a kardiológiai rehabilitációs programok és a fitneszalkalmazások mind a becsült maximális pulzus százalékában számolják a zónákat (például 60–70% a zsírégetéshez, 80–90% a VO2max-intervallumokhoz), így az életkorhoz és nemhez illő képlet megválasztása érdemben eltolja a zónahatárokat. Ez becslés, nem mérés — a képletek előrejelzésétől ±10–12 ütésnyi egyéni eltérés gyakori —, mégis ez az a szokásos kiindulópont, amelyet a fitneszipar egésze használ, ha valódi terheléses vizsgálat nem elérhető.

Ez a kalkulátor a Fox-, Tanaka- vagy Gulati-képlettel becsüli meg a maximális pulzusát az életkora (Gulati esetén a neme) alapján, így felső határt ad, amely köré felépítheti a pulzuszónáit.